Élet A Régi Nagykőrösön
- László Ferenc.hu: Élet a régi Nagykőrösön
- Élet a régi nagykőrösön magyarul
- Élet a régi nagykőrösön
- Hírek | Magyar Nemzeti Levéltár
A református temetőben számos sírkő őrzi Arany János sírverseit. A nagy költő 1860-ig maradt a városban, innen Pestre költözött. Emlékét szeretettel ápolják a kőrösiek. Arany János nagykőrösi tartózkodását bemutató kiállítás a városi múzeumban látható, ajánljuk megtekintésre minden látogatónak. Az I. világháborúig a város politikai fejlődése az ellenzékiség jegyében zajlott. Politikailag hanyatló korszaka volt ez a városnak, de a gazdasági fejlődés látványos volt. A földművelés, a kertkultúra jelentősége megnövekedett. Termelő üzemek épültek. A jómódú gazdák, a polgárok igen szép lakóházakat, középületeket építtettek, amelyek ma is állnak és meghatározói a városképnek. Az I. világháború mintegy 1000 áldozatot követelt. Nevüket a Hősök terén álló emlékmű talpazatán örökítették meg. Századunk első felében a zöldség- és gyümölcstermesztés biztosította a nagykőrösiek legfőbb jövedelmét. A futóhomok termővé tételében B. Tóth Ferenc szerzett nagy érdemeket, aki a sívóhomokra szőlőt telepített.
László Ferenc.hu: Élet a régi Nagykőrösön
Varga Ildikó levéltári asszisztens írása "Élet a régi Nagykőrösön" facebook csoportban 2020. 07. 01. 2020. 06. 11. 2020. 05. 29. 2020. 21. A Pest Megyei Levéltár családtörténeti kiállítása 2020. 14. 2020. 04. 2020. 04. 30. Varga Ildikó levéltári asszisztens írása "Élet a régi Nagykőrösön" Facebook csoportban 2020. 24. Varga Ildikó levéltári asszisztens újabb írása "Élet a régi Nagykőrösön" facebook csoportban 2020. 09. 2020. 06.
A Gschwind - féle szeszfőzdét a XIX. század végén alapították, ahol a konzervgyártás 1926 után kezdődött el. A gyár két teleppel működött. Nagykőrös a Rákóczi szabadságharc idején katonai megmozdulásokban nem vett részt, de Rákóczi követelésére élelmet, ruhát küldött a kuruc seregeknek. Mivel fontos útvonal mellett feküdt, a hadak rendszeresen átvonultak rajta. Sokat szenvedett a labancok dúlásaitól és a rácok betöréseitől, akik kíméletlenül kifosztották és gyilkolták a lakosságot. A Rákóczi szabadságharc bukása után a mezőváros nemcsak önállóságát őrizte meg, hanem jelentősen haladt előre a polgári fejlődés utján. A város virágkora az 1848-49-es szabadságharc korában jutott a csúcsra, s ez tartott az önkényuralom nehéz esztendeiben is. Nagykőrös mezőváros tanácsa 1848. március 17-én értesült a forradalom kitöréséről. Gyorsan hozzákezdett a nemzetőrség szervezéséhez. Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én járt a városban, és a városháza emeleti erkélyéről mondta el toborzó beszédét. A hazafias, lelkesítő szózat növelte a kőrösiek harci kedvét a nemzet, a haza fegyveres megoltalmazására.
A két világháború közötti évtizedekben Dezső Kázmér polgármester kiemelkedő egyénisége volt városunknak. Igen sokat tett a település gazdasági és kulturális fejlődéséért. Ő hívta életre 1925-ben az Arany kultuszt ápoló Arany János Társaságot, amely ma is működik. Nagykőrös járási székhely, a Nagykőrösi Járás másik két települése Kocsér és Nyársapát. Kattintson a településnevekre, látogassa meg az ő honlapjukat is! / Forrás: Galántai Fekete Béla írása / Szép, régi nagykőrösi képeslapok itt láthatók Nagykőrös város 19. századi címere Aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzs tetején lebegő, ötágú aranykorona. Nevét a város a kőrösfáról nyerte, amely őshonos növény, főleg a mélyebb fekvésű térszínt kedveli. Csodálatos dokumentumokat őriz Nagykőrös város történelméről a Magyar Nemzeti Levéltár. IDE kattintva megtekinthetőek! Nagykőrösről, mint MEZŐVÁROS-ról szólnak az egykori kórnikák.
Élet a régi nagykőrösön magyarul
A nemzetőrségben mintegy 1500 kőrösi önkéntes teljesített szolgálatot. A város a hadsereg támogatásában is jelentős szerepet vállalt. Nagy hasznát vették az 1836-38 között épített impozáns huszárlaktanyának /amely ma múzeum/. A forradalom és szabadságharc bukása után Nagykőrös igen nehéz helyzetbe került. Az embert próbáló időkben - mint viharos történelme során annyiszor - mozgósította minden anyagi és szellemi tartalékát, amely évszázadok során felhalmozódott. A legfontosabb a belső önállóság biztosítása volt. Ennek egyik sarokpontját a közigazgatás, a másikat a várossal szoros együttműködésben álló református egyház, s ennek oktatási tevékenysége adta. /A középfokú egyházi oktatás gyökerei 1557-re nyúlnak vissza/. A Református Tanítóképzőt 1837-ben alapította a nagyhírű tudós-tanár Szigeti Warga János. Nagykőröst azóta is iskolavárosként tartják számon. A város kultúrtörténetének legfényesebb időszaka volt az a kilenc esztendő, amikor 1851-60-ig itt tanított Arany János. Igaz nehezen sikerült őt a városnak megnyerni, de a lelkes kőrösiek mindent elkövettek érte.
- Rose gold cipő for sale
- Állatorvosi továbbképzések, konferenciák
- Középfölde gyűjtemény blu ray
- Lazán németül 1 megoldások
- III. kerület - Óbuda-Békásmegyer | Így tart nyitva az óbudai kormányablak augusztustól
- Fossil óra szíj
- Barbie titkos ügynök
- Élet a régi nagykőrösön
- Változó testhőmérsékletű állatok
- Csernus előadás 2018 magyarul
Élet a régi nagykőrösön
Múltbatekintő oldalunkat folyamatosan bővítjük, frissítjük! " Mikor lett lakottá legelőször épen az a hely, a melyen most a város fekszik, azt a régiség homálya fedi. Annak, hogy épen itt a magyarok honfoglalása előtt valami lakott hely, valami község lett volna, sem a helyszínén, sem a régi történelmi forrásokban nincs nyoma. " - Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiája " Hol volt, hol nem volt, valahol a Duna-Tisza közén, a Kőrös-ér és a Csikos-ér összefolyásánál, a Kürti-ér partja közelében valaha régen, a homályba vesző évezredek derengésénél egy régi, nagyon régi nép telepedett meg. " - Galántai Fekete Béla N agykőrös a Dél-Pest Megyei Kistérség patinás nagy történelmi múlttal rendelkező, közel 650 éves városa. Neve a kőrisfától származik, mely jellegzetes fája a helységnek. Ezen a vidéken már a honfoglalás idején is voltak települések. Nagykőröst I. Lajos király emelte mezővárosi rangra. Erről tanúskodik egy 1386-ban keletkezett oklevél. Nevét a címerében megtalálható kőrisfáról kapta.
Hírek | Magyar Nemzeti Levéltár
Varga Ildikó levéltári asszisztens írása "Élet a régi Nagykőrösön" facebook csoportban 2020. 07. 01. 2020. 06. 25. 2020. 23. 2020. 11. Új virtuális kiállítás Trianon 100. évfordulója alkalmából 2020. 04. 2020. 05. 29. "Források Nagykőrösről" 2020. 27. 2020. 21. A Pest Megyei Levéltár családtörténeti kiállítása 2020. 14. 2020. 04.
A török hódoltság ideje alatt a város kiváltságokat élvezett. A török nem szállta meg, sőt Cegléddel és Kecskeméttel együtt a szultán vette védelmébe. A kiváltságot az itt fellelhető salétromnak és az ebből gyártott puskapornak köszönhette. A törökök mindemellett súlyos adóterheket vetettek ki a lakosságra, de a rablásoktól, pusztításoktól megkímélték. A viszonylagos függetlenség újabb és újabb betelepülőket vonzott Magyarország különböző vidékeiről a városba. Nagykőrös mezőváros a török uralom megszűnése után igen jól működő, anyagilag erős, önálló "városállam" volt. A kőrösi gazdák 68. 000 hold földterületen gazdálkodtak. Mind az állattartás, mind a zöldség, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés igen jelentős volt. Bél Mátyás utazó le is írta alföldi utazásai során, hogy "... a kőrösi bor minőség tekintetben felveszi a versenyt az egri vörösborral... ". A kőrösi gyümölcs- és zöldségpiac az ország egyik legszínesebb látványossága volt. Régi fotók tanúskodnak a kőrösi uborkahegyekről, salátáskosarakról, gyümölcsökről /Valószínű, hogy ez alapozta meg Nagykőrösön a későbbi konzervipart.