Kodály Zoltán Művei
- Kodaly művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
- Kodály Zoltán művei - His Master's Voice hanglemezeken (1928) (Hungaroton Classics) by Magyar Királyi Operaház Zenekara, Wesselényi Utcai Polgári Iskola Énekkara & Szilágyi Erzsébet Leánylíceum Énekkara on Apple Music
Kodályék nagy érdeme, hogy ráirányították a figyelmet a magyarság ősi zenei kincseire. Ennek pedagógiai szempontból is nagy jelentősége volt, hiszen Kodály szerint (ahogy a Zene az óvodában című, 1941-es írásában fogalmazott) "a tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv", míg "a tudat alatti magyarság másik talpköve a zene". Nem véletlenül harcolt éveken át azért, hogy már egészen kis korban találkozzék a magyar gyermek a magyar népdalokkal, s ezért hirdette azt a ma talán botrányosnak számító véleményét is, hogy tíz éves kor alatt ne tanuljon idegen nyelvet a magyar gyermek, mert "az ilyen gyermek váltott lelkű lesz, magyarul beszélni és érezni egész életében nem tud". Ezért hirdette, hogy a városlakónak nemcsak át kell robognia a falvakon, hanem "be kell lépni a kapun, körülnézni a házakban", mert van ott mit tanulni, többek között "a mi zenénk"-et, amelyet minden magyarnak meg kell ismernie, "ha nem akarunk idegenek szellemi rabszolgái lenni" (idézet lelőhelye: Kodály 1927. március 17-én megtartott dalestjének műsorfüzete).
Kodaly művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
Leírta a véleményét, amely csak egy a lehetséges vélemények közül. Szerencsére a magyar egyházzene illetékesei nem osztották Nyisztor álláspontját. Térjünk vissza egy pillanatra Rózsavölgyire és Dankóra. A Nyisztort idéző cikk szerzője nem említi, hogy Rózsavölgyi és Dankó is cigányzenészek voltak, Rózsavölgyi ráadásul ezen belül is speciális alfajba tartozott: azok közé, akiket a Zsidó Lexikon "magyar zsidó cigányok" címszó alatt említ (Zsidó Lexikon. Bp., 1929, 565. o. ), ezért Rózsavölgyi Márk (született Rosenthal Marcus) külön szócikket is kapott az említett lexikonban (i. m. 757. ). Természetesen senki sem vitatja, hogy Rózsavölgyi és Dankó is alkotott érvényeset, de a magyar népzene olyan mély rétegeiig ők nem jutottak el, mint később a népdalgyűjtő Bartók és Kodály. A cigányzenéről egyébként Kodály nagyon elítélően nyilatkozott. Ambrózy Ágoston Magyar zenekedvelők című, 1937-ben megjelent kötetéhez írt előszavában Kodály így fogalmazott: Mert legyünk végre tisztában vele: a cigány magyar zenét muzsikálni csak daloló magyaroktól tanulhatott.
- Hotel palota lillafüred vélemények
- Kodály: Vegyeskarok – Az Editio Musica Budapest zeneműkiadó online kottaboltja
- Mi a jó isten ez?! Nagymuter otthonkája menőbb volt! - pride in battle - magyar Manchester City blog
- Bp. : Tankönyvkiadó, 1986. 5-13.
Kodály Zoltán művei - His Master's Voice hanglemezeken (1928) (Hungaroton Classics) by Magyar Királyi Operaház Zenekara, Wesselényi Utcai Polgári Iskola Énekkara & Szilágyi Erzsébet Leánylíceum Énekkara on Apple Music
Kodály vegyeskari motettája / Eősze László In: Örökségünk Kodály: Válogatott tanulmányok / Eősze László. - Budapest: Osiris, 2000. - p. 84-92. Akik mindig elkésnek (1934, Ady Endre) Horatii Carmen II. 10.
1904-ben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián zeneszerzői diplomát, 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német tanári oklevelét, 1906-ban pedig "A magyar népdal strófaszerkezete" című disszertációjával bölcsészdoktori címet szerzett. 1905-ben kezdte meg, majd Bartókkal együtt folytatta nagy jelentőségű népzenegyűjtési sorozatát, 1907-ben pedig a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. 1910 márciusában került sor első zeneszerzői estjére Budapesten, 1923-ban készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Ezzel Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált és a következő években karmesterként nagyon sok nemzetközi felkérésnek tett eleget. Műveit számos országban ismerték meg, sőt a kor talán legnagyobb karmestere, Arturo Toscanini New York-ban több Kodály-művet is vezényelt. Zenekari művei közül kiemelkednek a Marosszéki táncok (1930) és a Fölszállott a páva (1939); két legfontosabb színpadi műve a Háry János (1926) és a Székelyfonó (1932).
