Az utolsó: besúgónovella. (Hogyan lesz egyszerű zsinagógai spicliből külföldön is jól bevethető szuperügynök. ) Tartalom Pesti zsinagóga 5 Félrekezdés 23 Megtagadott válasz 39 Az utolsó pillanat 52 Micsoda győzelem 66 Búcsú az irodalomtól (Izraeli...
Hogy a talajjavítás szükséges, már sokak számára nem kérdés, de arról keveset beszélünk, hogy milyen esetekben érdemes javítani a talajt és milyen típusú talajjavító ajánlott a különböző problémákra. SAVANYÚ TALAJ (pH 6. 5 alatt) Hazánkban a gazdálkodók elsősorban a savanyú talajok kémiai javítására használnak meszező anyagot. A kezelés célja, hogy a talaj savanyú kémhatását semlegesítsük, és ezzel javítsuk a tápanyagok felvehetőségét, a talaj szerkezetét és nem utolsósorban elérhető kalciumot biztosítsunk a növények, illetve a talajban élő mikroorganizmusok számára. A savanyú talajok javítására egyértelműen kalcium-karbonát (CaCO3) alapú talajjavító a javasolt. MÉSZHIÁNYOS TALAJ (CaCO3 1% alatt) Míg a savanyú területek javítására egyre több figyelmet fordítunk, a megelőzésre annál kevesebbet. Sajnos az intenzív talajhasználattal és az alkalmanként nagy mennyiségben lezúduló özönvíz szerű esőzésekkel gyorsul a kilúgzódás folyamata, azaz a kalcium lemosódása a mélyebb talajrétegekbe. A jelenség nem csak a sekély termőrétegű területeket veszélyezteti, hanem a mély, általában magas mészellátottságú csernozjom talajokat is.
5. Ugyanakkor, a kolloidok felületén a protonvesztés miatt kialakult változó töltések Ca-ionokat kötnek meg az oldatból. A Ca-adszorpció tehát nem ioncsere, hanem a felület deprotonálódásának következménye. 6. Ha a talajban kicserélhető savanyúság is van, a Ca-ionok képesek az állandó töltésekhez Coulomb-erőkkel kötött Al3+- és H 3 O+-ionokat is kicserélni. Az így oldatba kerülő H 3 O+-, valamint az Al-ionok hidrolízise miatt felszabaduló protonok hatására – a (7. ) egyenlet szerint –, az oldatban újabb ecetsav-molekulák jönnek létre. A különböző mértékben savanyú talajokból, Ca-acetátos extrakcióval felszabadítható savanyúságformákat vázlatosan a 7. 14. ábra mutatja. ábra - KCl-os és a Ca-acetátos kezeléskor oldatba került savanyúságformák Az előzőekkel összhangban a savanyú talajok hidrolitos (hidrolízises) aciditása mindig sokkal nagyobb, mint a kicserélhető aciditás. Számottevő y 2 csak olyan talajoknál mérhető, amelyek pH-ja kisebb mint 5. A talaj telítetlenségét (savanyúságát) Ca-tartalmú vegyületekkel lehet csökkenteni, illetve megszüntetni.
A kicserélhető savanyúságot a KCl-os egyensúlyi szűrlet titrálásával állapítjuk meg, s y 2 -nek az 50 g talajra eső savanyúságot tekintjük. Mivel adszorbeált Al3+ és H 3 O+ számottevő mennyiségben csak a kifejezetten savanyú talajokban fordulhat elő, kicserélhető savanyúság csak ezekben a talajokban mérhető. 2. Hidrolitos, hidrolízises savanyúság (jele: y 1) A –COOH, a fenolos –OH, a rácsszéli –Al–OH-csoportokban, valamint a hidroxidgélek felületi –Al–OH-csoportjaiban kötött (nem kicserélhető) protonokat semleges kémhatású, nem pufferolt sóoldat nem tudja felszabadítani. Ezért a kötött protonok mennyiségének meghatározásakor 8, 2 pH-jú Ca-acetát-oldatot adunk a talajhoz, majd az egyensúlyi szűrlet lúgfogyasztásából kiszámítjuk a hidrolitos savanyúságot. (Nálunk ez is 50 g talajra vonatkoztatott értéket jelent). A Ca-acetát-oldatban, s a Ca-acetát/talaj kölcsönhatásakor a többféle reakció megy végbe. Oldódás-disszociáció: Ca(CH 3 COO) 2 → 2 CH COO – + Ca 2+. MathType@MTEF@5@5@+= feaagKart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8rrps0l bbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0R Yxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGa baGaaeqabaqaaeaadaaakeaaqaaaaaaaaaWdbiaaboeacaqGHbWdai aabIcapeGaae4qaiaabIeadaWgaaWcbaGaae4maaqabaGccaqGdbGa ae4taiaab+eapaGaaeyka8qadaWgaaWcbaGaaeOmaaqabaGccqGHsg IRcaqGYaGaaeiiaiaaboeacaqGibWaaSbaaSqaaiaabodaaeqaaOGa ae4qaiaab+eacaqGpbWaaWbaaSqabeaacaqGtacaaOGaey4kaSIaae 4qaiaabggadaahaaWcbeqaaiaabkdacaqGRaaaaOGaaeOlaaaa@48CA@ (7.