Az utolsó: besúgónovella. (Hogyan lesz egyszerű zsinagógai spicliből külföldön is jól bevethető szuperügynök. ) Tartalom Pesti zsinagóga 5 Félrekezdés 23 Megtagadott válasz 39 Az utolsó pillanat 52 Micsoda győzelem 66 Búcsú az irodalomtól (Izraeli...
Szeptember 15. (hétfõ) 15:50, Cinemax Isabel ( Nicole Kidman) korának talán túlságosan is öntörvényû nõalakja, aki egy kétszínû barátnõ ( Barbara Hershey) mesterkedéseinek köszönhetõen elõnytelen és boldogtalan házasságot köt Gilbert Osmonddal ( John Malkovich). A hölgy arcképe az egyik kedvenc filmen. Hogy mi az, amivel megfogott? A mértékletesség. Ebben a filmben mindenbõl pont annyi van, amennyi kell. Nagy színészbõl például rengeteg. Nicole Kidman pályafutásának egyik legkiválóbb alakítását nyújtja, John Malkovich pedig a tõle megszokott 110%-ot. A mellékszerepekben nem kisebb nevek tündökölnek, mint Martin Donovan, Richard E. Grant, Christian Bale és Viggo Mortensen. Henry James gyönyörû történetét Jane Campion egy nõhöz méltó finomsággal vitte filmvászonra. Gyönyörû képek és visszafogottság jellemzi ezt a nagyon szép filmet. Egy hölgy arcképe (Portrait of a lady) színes magyarul beszélõ angol-amerikai filmdráma, 142 perc, 1996 rendezõ: Jane Campion író: Henry James forgatókönyvíró: Laura Jones operatõr: Stuart Dryburgh szereplõk: Nicole Kidman (Isabel Archer) John Malkovich (Gilbert Osmond) Barbara Hershey (Madame Serena Merle) Mary-Louise Parker (Henrietta Stackpole) Martin Donovan (Ralph Touchett) Richard E. Grant (Lord Warburton) Christian Bale (Edward Rosier) Viggo Mortensen (Caspar Goodwood)
Mivé lesz a világ szabad megismerésének néha túlzottan önetelt, ám naivan őszinte, felvilágosult előítéletek vezette vágyából? James nem kecsegtet ábrándokkal és illúziókkal – Isabel addig igyekszik menteni szabadságát, míg a lehető legostobább, -szerencsétlenebb módon veszíti el azt, spoiler Még az eléggé nyitott befejezés sem tud meggyőzni arról, hogy Isabelnek van választási lehetősége. Szabadság, függetlenség, felelősség, önmegvalósítás, személyes kibontakozás lehetősége, konvenciókhoz való viszonyulás, hűség és árulás Amerika és Európa kulturájának kontextusában – ezek a kérdések boncoltatnak a regény lapjain, elsősorban Isabel szemével láttatva, gondolatmeneteivel érzékeltetve. A helyzetek, jellemek megítélése, vizsgálata is többnyire ebből a nézőpontból alakul, változik, követve a főhős percepcióját, aki, szemben Mme Merle-lel, az "eszményi" társasági lénnyel** (Az ember énje, mások szemében, énjének külső megnyilvánulása), úgy véli: csak én tudom kifejezni magamat; és semmi más.
Henry James: Egy hölgy arcképe I-II. (Európa Könyvkiadó, 1985) - Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1985 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 676 oldal Sorozatcím: A világirodalom remekei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 963-07-3597-0 Fülszöveg A hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házasságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.