Az utolsó: besúgónovella. (Hogyan lesz egyszerű zsinagógai spicliből külföldön is jól bevethető szuperügynök. ) Tartalom Pesti zsinagóga 5 Félrekezdés 23 Megtagadott válasz 39 Az utolsó pillanat 52 Micsoda győzelem 66 Búcsú az irodalomtól (Izraeli...
Megjegyzések sanya (vendég) az egri cigányok innen lopják a fát 8 évvel ezelőtt | reply hide comment Add comment for this object Saját megjegyzésed:
1) Hazánkban hány nemzeti park található? a) 8 b) 12 c) 10 2) Melyik nemzeti parkunk területe a legnagyobb? a) Hortobágyi Nemzeti Park b) Duna-Dráva Nemzeti Park c) Aggteleki Nemzeti Park 3) Melyik megyét érinti a Hortobágyi Nemzeti Park? a) Hajdú-Bihar megye b) Borsod-Abaúj-Zemplén megye c) Bács-Kiskun megye 4) Melyik nemzeti park területén található Gemenc? a) Bükki Nemzeti Park b) Duna-Dráva Nemzeti Park c) Őrségi Nemzeti Park 5) Melyik a legújabb nemzeti parkunk? a) Körös-Maros Nemzeti Park b) Fertő-Hanság Nemzeti Park c) Őrségi Nemzeti Park 6) Melyik a legrégebben alapított nemzeti parkunk? a) Hortobágyi Nemzeti Park b) Duna-Ipoly Nemzeti Park c) Kiskunsági Nemzeti Park 7) Melyik nemzeti parkban található az ősi bélyegeket hordozó hucul lófajta magyarországi törzstenyészete? a) Balatonfelvidéki Nemzeti Park b) Aggteleki Nemzeti Park c) Duna-Dráva Nemzeti Park 8) Melyik Nemzeti Parkban él a pikkelyescsiga? a) Körös-Maros Nemzeti Park b) Bükki Nemzeti Park c) Fertő-Hanság Nemzeti Park 9) Melyik nemzeti parkban található az ország legmélyebb barlangja, a 250 méter mély, 4, 5 km hosszú Istvánlápai-barlang?
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja. Látogatási rend - A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja. - Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb. ) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, s kérjék az igazgatóság engedélyét.
A Bükki Nemzeti Park területének 95%-a erdőterület, így a Parkban folyó legjelentősebb gazdálkodási tevékenység az erdőgazdálkodás, amelynek természetvédelmi szempontú befolyásolása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladatkörének fontos része. Területi adatok Tulajdonviszonyok Az erdőállomány jellemzői Erdőgazdálkodás a Bükkben A védett erdőterület nagysága: 40472 ha Fokozottan védett terület illetve erdőrezervátum: 6622 ha. A védett természeti területek 98%-ban állami tulajdonúak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő 713 ha kivételével erdőgazdasági részvénytársaságok kezelésében vannak. A magántulajdonban lévő erdőterület szerepe nem számottevő, összesen 659 ha (2%). Fafajösszetétel A Bükki Nemzeti Park alapításakor a területén zömmel őshonos fafajokból álló, a termőhelynek megfelelő faállománytípussal jellemezhető, inkább kevésbé elegyes erdőtársulások voltak. Az erdőállomány jelenlegi fafajösszetételére jellemző a bükk (Fagus sylvatica) 35%-os és a tölgyek (elsősorban kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)) 32%-os előfordulási aránya.
Az állományalkotó fafajok közül jelentős még a cser (Quercus cerris) előfordulása (7%). A fenyvesítési program során előtérbe került - a hegységben nem őshonos - fenyők aránya 6%-os, kívánatos lenne előfordulási arányukat - legalább a felére csökkenteni. 13%-ban található a területen gyertyán (Carpinus betulus), amely elsősorban a gyertyános - kocsánytalan tölgyesek második szintjét alkotja. A maradék 7%-ot egyéb fafajok elsősorban juhar, szil, kőris, hárs, éger alkotják. Korosztályviszonyok Hazánkban egyedi jelenség, hogy a Bükki Nemzeti Park erdeinek csaknem 40%-a 80 évnél idősebb, és a 150 évnél idősebb állományok területe is meghaladja az ezer hektárt. Az idős erdők jelentős részében, több mint 4000 hektáron emberemlékezet óta nem történt emberi beavatkozás (elsősorban termőhelyi okokból, és a feltártság hiánya miatt). A Bükki Nemzeti Park erdeit a mai napig (a hozamból kivett, ún. vágáskor nélküli erdőktől, melyek területe mintegy 4200 hektár) hagyományos vágásos üzemmódban kezelik, ami természetvédelmi szempontból nem megnyugtató.