Az utolsó: besúgónovella. (Hogyan lesz egyszerű zsinagógai spicliből külföldön is jól bevethető szuperügynök. ) Tartalom Pesti zsinagóga 5 Félrekezdés 23 Megtagadott válasz 39 Az utolsó pillanat 52 Micsoda győzelem 66 Búcsú az irodalomtól (Izraeli...
Bemutató A Fiumei úti sírkert Budapest, sőt egész Magyaroszág legfontosabb sírkertje. Hatalmas mauzóleumaiban olyan fontos személyek nyugszanak, mint Ady Endre, Deák Ferenc, Jókai Mór vagy Kossuth Lajos, de külön parcellát kaptak az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei is. Ez pedig már meg is magyarázza, miért számít nemzeti emlékhelynek, de a temető nem mindig örvendett ekkora megbecsülésnek. Amikor 1847-ben megnyitották, a pestiek kifejezetten küszködtek a megközelítésével, hiszen az akkor város szélinek számító Kerepesi útra szőlőskerteken keresztül, dűlőutakon lehetett csak eljutni. Habár ma már könnyen megérkezhetünk a Keletihez, az 56 hektáros, burjánzó növényzetű terület vissza tudja adni a város szélének békés érzetét. Tipp: A honlapon sok tippet lehet olvasni ajánlott bejárási útvonalakról, de akár ingyenes tematikus sétákba is becsatlakozhatunk. Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest
Századunk első felében folytatódott a díszsírhelyek adományozása. 1928-ban létesítették a Művészparcellát - a "múzeumi" parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi. A II. világháború követő évtizedekben a Kerepesi temető némiképpen átalakult. Központi területét parkosították, a köztemetői jelleg háttérbe szorult. 1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Pantheon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. 1989-ben itt helyezték nyugalomra Kádár Jánost is. A kulturális élet kiválóságai a Farkasréti temetőben kaptak díszsírhelyet. 1990 után ismét számos változás történt. Rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. 1993-ban Antall József miniszterelnököt a Deák mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra. 1994-ben megindultak a köztemetések a 42-es parcella hant nélküli sírkertjében, majd a 26-os parcella új sírboltjaiban. Ezt követően a "Fiumei" délies karakterű sírparkja is megkezdte működését. Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el. Egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét.
Továbbiak
A 2000. évtől a ravatalozó új színt és formát kapott. Királykék drapériával elegáns, tágas, több száz fő részvételére alkalmas ravatalozót alakítottak ki. Évente már csaknem 800 alkalommal veszik igénybe az exkluzív ravatalozót a gyászoló hozzátartozók. A nagy belső terjedelemre való tekintettel, bármely szertartásnak megfelelően átalakítható. Szónoki pódium és 70 ülőhely áll rendelkezésre. A ravatalozóból közvetlenül nyílik a halotthűtő, a stúdió szoba és a búcsúztatók részére a várakozó terem. A temetést követő fogadásokra, un. halotti tor rendezésére igénybe vehető a tárgyaló terem és a hozzá tartózó konyhai és egyéb mellékhelyiségek.
A Nemzeti Örökség Intézete ingyenes szolgáltatása, saját idegenvezetőivel, magyarul és igény szerint angol, orosz, német nyelven. Előzetes megbeszélés alapján hétköznap és hétvégeken, csoportoknak (10 főtől). Kapcsolat, felvilágosítás: +36-1-896-3825 (8-16 óra között),
🌈 Színrelép a Fiumei! 🌈 ❓ Tudtátok, hogy a vörös a köznépi színszimbolikában az erőszakos vagy mártírhalált haltak gyászszíne volt hazánkban ❓ Ugyanakkor a vörös a legmagasabb világi és egyházi méltóságok gyászszíne is volt, hiszen a pápákat skarlátvörösbe öltöztették a ravatalon, és a velencei dózsék gyászát is ezzel a színnel fejezték ki. Ha többet szeretnétek tudni a színek jelentéséről, gyertek el a szombaton 11 órakor nyíló kültéri kiállításunkra!... Töltsetek egy napot a színek bűvöletében a Fiumei úti sírkertben! Június 27-én kültéri kiállítással, tematikus sétákkal és tájékozódási játékkal várunk Benneteket! A szabadtéri kiállítás az európai és a magyar gyászviseletekre, gyászkultúrára jellemző színeket és azok jelentéseit mutatja be. A gyász különböző színei összetett jelentéssel bírnak. A viseletek és ezen belül a gyászviseletek is jelezték viselőik társadalmi rangját, családi állapotát, hovatartozását, vallását és azt, hogy milyen mélységű a gyász. Gyertek, és ismerjétek meg a vörös, a fehér, a fekete, a lila és a kék szín jelentéseit a gyászban!
Művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal. - Másrészt pedig újra működő exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, esztétikusan parkosított környezetben. A Fiumei úti Sírkert részletes története a oldalon olvasható. Ravatalozó: A főbejárat közelében lévő kápolna 1857-ben készült el a gyászszertartások elvégzése céljából. A temető ravatalozóját 1880-ban építették Máltás Hugó tervei alapján, a mai IV-es kapu vonalában. A halottasház akkor csak egy ravatalozó- és egy boncteremből állt. Abban az időben a temetőkben boncolásokat is végeztek. A halottasház mai méretű kiépítésére az 1890-es években került sor. A ravatalozó átalakítására az 1950-es évek végén kezdődött. A közéleti kiválóságok temetésére reprezentatív ravatalozót is építettek. A több mint 200 négyzetméteres ravatalozó régi hármas tagozódása megmaradt, melyre a megmaradt boltívek is utalnak. Belülről lambériával borították a falakat, a régi, íves tagozódásokat szürke kőlapokkal fedték le.
A terület elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek nyugszanak itt, hanem neves sportolók, politikusok, orvosok is. A séta a Fiumei úti sírkert főbejáratától indul. Anyák és leányaik Az anyák és leányaik kapcsolatát bemutató sétát. Érzelmekről szól: imádatról és/vagy gyűlöletről, egymás megértéséről vagy eltaszításáról… A családról, az életről, egy sírkertben. A magyar festészet nagyjai A Fiumei úti sírkert a magyar festészet ikonikus alakjainak nyughelye. Sétánk során megismerkedünk Munkácsy Krisztus trilógiájának történetével, megtudjuk azt is, melyik magyar festménynek volt a legmagasabb kikiáltási ára, és ki volt az orosz cári udvar festője. A mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert A Fiumei úti sírkert 1849-es megnyitása óta a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb jelentőségű emlékhelye. Sétánk során megismerkedünk a temető történetével, valamint az itt nyugvó személyiségek életútján keresztül a 19-20. századi magyar történelemmel is. Többek között megtekintjük a Batthyány-, Deák-, Kossuth mauzóleumot, és érintjük az 1956-os parcellát is.
1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett "Kerepesi földeken". Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább "dísztemetővé" is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet. "Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában. Az "üdvleldét" ő valahol a budai hegyekben képzelte el - végül is a Kerepesi temető kezdett ilyen szerepet betölteni temetkezőhellyé átalakulni. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. A továbbiakban a magyarság legnagyobbjai találtak végső nyughelyre e temetőben - nevüket temetősétánk megfelelő helyén soroljuk fel.
Cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16. Megközelíthető: 24-es, 28-as, 37-es villamossal. Térkép: Térkép, útvonaltervezés, menetrend: A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb "Nemzeti Pantheon", ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. A temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik. Fekvése: A sírkert az egykori Kerepesi országút (a mai Kerepesi út nyomvonala) közelében, Budapest VIII. kerületében található, a Fiumei út 16. szám alatt. Nyugatról a Fiumei út, délről a Salgótarjáni út, keletről az Asztalos Sándor utca, északról pedig a 2007-ben átadott Arena Plaza határolja. Területe 56 hektár, ebből 25 hektár parkosított. A sírkert bejárata a Fiumei út mentén található, mértani középpontja pedig Antall József sírhelye közelében van. Megközelíthető a 24-es, 28-as és 37-es villamosokkal. Részei: Magyar Nemzeti Pantheon Munkásmozgalmi Pantheon az 1848-49-es szabadságharcok sírkertje Magyar Tudományos Akadémia sírkertje Művészparcellák az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek sírkertje A Budapesti temetők nyitvatartása: január, február 7:30 - 17:00 március 7:00 - 17:30 április 7:00 - 19:00 május, június, július 7:00 - 20:00 augusztus 7:00 - 19:00 szeptember 7:00 - 18:00 október 7:00 - 17:00 november, december 7:30 - 17:00 A Halottak napi nyitvatartási időt minden évben egyedileg szabályozzák és közzéteszik a temetői hirdetőtáblákon és a sajtóban.